Vályog a palotánk...

Kordély, a kereke... 

Kordély, a kereke imbolygó, körtvély, a levele hullongó,

Vályog a palotánk, bükköny a kertünk,

Ha fiatal, aki mulat, így is jó.

Padlás, a verebe fenn lengő, éhes kisegere csellengő,

Kéreg a heverőnk, szecska az ágyunk,

Így is, úgy is elillan az esztendő.

Cseremisz népdal. Vikár László gyűjtése, Gryllus Vilmos feldolgozása Ford. Weöres Sándor:

Weöres Sándor: Tavaszköszöntő

Sándor napján megszakad a tél,

József napján eltünik a szél,

zsákban Benedek

hoz majd meleget,

nincs több fázás, boldog, aki él.

Már közhírré szétdoboltatik:

minden kislány férjhez adatik,

szőkék legelébb,

aztán feketék,

végül barnák és a maradék.

Szabó Lőrinc: Szél hozott, szél visz el

Köd előttem, köd mögöttem,

isten tudja, honnan jöttem,

szél hozott, szél visz el,

minek kérdjem: mért visz el?

Sose néztem, merre jártam,

a felhőknek kiabáltam,

erdő jött: jaj, be szép! -

megcibáltam üstökét.

Jött az erdő: nekivágtam,

a bozótban őzet láttam,

kergettem, ott maradt,

cirógattam, elszaladt.

Ha elszaladt, hadd szaladjon,

csak szeretőm megmaradjon,

szeretőm: a titok,

ő se tudja, ki vagyok.

Isten tudja, honnan jöttem,

köd előttem, köd mögöttem,

szél hozott, szél visz el,

bolond kérdi, mért visz el?

1923

Weöres Sándor: Fülemüle

Fülemüle, fülemüle, gyönyörü madár,
szólal, szólal, szólal már.

Pittyen a fészek, zörren az ág,
moccan a hegyeken a hajnali láng.

Jegenyefa-jegenyefa-jegenyefa-lánc,
sima út szélén kettős ránc.

Denevér, bak-egér, északi szél,
kondul az óra, megszöktél,

három mérföld és egy fél
hosszu hajamba mért téptél?

Fülemüle, fülemüle, gyönyörü madár,
hallgat, hallgat, hallgat már.

Weöres Sándor: A tündér

Bóbita, Bóbita táncol,
Körben az angyalok ülnek,
Béka-hadak fuvoláznak,
Sáska-hadak hegedülnek.

Bóbita, Bóbita játszik,
Szárnyat igéz a malacra,
Ráül, igér neki csókot,
Röpteti és kikacagja.

Bóbita, Bóbita épít,
Hajnali köd-fal a vára,
Termeiben sok a vendég,
Törpe-király fia-lánya.

Bóbita, Bóbita álmos,
Elpihen őszi levélen,
Két csiga őrzi az álmát,
Szunnyad az ág sürüjében.

Ghymes: Mária altatója

Jó estét, jó estét, Ég s Föld fia,

Te vagy a Jézuska, ő Mária,

Bátyád aranyos Nap sugara,

Húgocskád ezüstös Hold sugara.

Csicsíja, baba, csicsíja, baba,

Ne sírj, Máriánál van vacsora!

Tejet iszik az Isten fia,

Édes tejet iszik Isten fia.

Falu végén van egy házikócska,

Falu végén van egy házikócska,

Abban van egy rengengő bölcsőcske,

Abban van egy rengengő bölcsőcske,

A lábával rengengeti vala,

A lábával rengengeti vala,

A szájával fújdogolja vala,

A szájával fújdogolja vala:

Aludj, aludj, Istennek báránya,

Aludj, aludj, Istennek báránya,

Szerelemből jöttél a világra,

Szerelemből jöttél a világra.

Keres már a katona, hogy elvezet,

Keres már a gazdag, hogy kinevet,

Keres a halál, hogy megszeret,

Keres már a halál, hogy megszeret.

Zöldellik ágacska - a keresztfád,

Ébred a magocska - töviskoronád,

Szeretne mégis ez a világ,

Szerethetne mégis ez a világ.

Falu végén van egy házikócska,

Falu végén van egy házikócska,

Abban van egy rengengő bölcsőcske,

Abban van egy rengengő bölcsőcske,

A lábával rengengeti vala,

A lábával rengengeti vala,

A szájával fújdogolja vala,

A szájával fújdogolja vala:

Aludj, aludj, Istennek báránya,

Aludj, aludj, Istennek báránya,

Szerelemből jöttél a világra,

Szerelemből jöttél a világra.

Nincsen semmi másod, Istenfiú

Jászol csak a házad, Istenfiú

Szalma a párnád, Istenfiú

Szemed fénye a lámpád, Istenfiú.

Adjon igaz álmot az éjszaka,

Meleget a jászol kicsi szamara,

Áj, áj, aludjál, csíja, baba.

Áj, áj, aludjál, csíja, baba.

Falu végén van egy házikócska,

Falu végén van egy házikócska,

Abban van egy rengengő bölcsőcske,

Abban van egy rengengő bölcsőcske,

A lábával rengengeti vala,

A lábával rengengeti vala,

A szájával fújdogolja vala,

A szájával fújdogolja vala:

Aludj, aludj, Istennek báránya,

Aludj, aludj, Istennek báránya,

Szerelemből jöttél a világra,

Szerelemből jöttél a világra.